Az 1890-es évekig a Fennsíkot, így Bánkútat is elsősorban vadászok, erdei munkások, bujdosók "látogatták". Az 1892-ben megalakult Miskolci Turista Egyesület volt az első természetjáró egylet a borsodi Bükk területén, de a példát követve egyre újabb és újabb szakosztályok alakultak. Megkezdődött a táj feltérképezése, a kirándulóközpontok, a turista utak kialakítása, jelölése. Gomba módra szaporodtak a turistaházak, 1931-ben már hét üzemelt a Bükkben. 1929. április 3-án Karai Aurél vezetésével megalakult a Diósgyőri Vasgyárban a Diósgyőri Bükk Osztály, mely alakuló közgyűlésén az alábbi célkitűzéseket fogalmazta meg:

"A Bükk közepén a Magyar Turista Egylet 40 éves jubileumára egy menedékházat akar építeni. Amennyiben a Magyar Turista Egyesület keres valakit, aki a menedékház felépítésében segítségre volna, ez a feladat az újonnan alakuló Diósgyőri Osztály segítségével nyerhetne megoldást. Kirándulások rendezésével a honismeret és a turista bajtársi szellem kimélyitése. A Bükk turista kultúrájának terjesztése, a bükki kincstári utak szabaddá tételével, azoknak színjelzéssel ellátása."

A szakosztály 1919. december 7-8-i a Magyar Természetjáró Egylet Felvidéki Osztályainak kongresszusán döntött az egységes turista- jelzések bevezetéséről, melynek eredményeként 1931. áprilisára már 47 jelzett út található a Bükkben. Ugyanezen az ülésen - a Magyar Természetjáró Egylet elnökének levele alapján, mely közölte, hogy Pallavicini Alfonz Károly őrgróf 1045 négyszögöl területet turistamenedékház építésének céljára 25 évi használatra átenged a Diósgyőri Egyesületnek, - döntöttek a Bánkúti turistaház megépítéséről. A ház megépítése 33 ezer pengőbe került úgy, hogy Pallavicini építőanyaggal és fuvarral, a vasgyár építőanyaggal segítette az építkezést, melynek eredményeként az épületet 1930. október 26-án használatba vették, 1931 Pünkösd vasárnapján ünnepélyesen felavatták. A turistaforgalom és a télisportok beindulása ettől az időponttól kezdődik a Bükk-fennsíkon.

Bánkúton a két nagyváros - Miskolc és Eger - közelsége, valamint a magyar viszonylatban kíválónak mondható hóviszonyok miatt, igen élénk életű télisportbázis alakult ki. A turistaház megépülése után sorra épültek meg a sípályák is, melyek a folyamatos fejlesztés, és a Mátra-Bükki Intéző Bizottság támogatásának eredményeként mára mind rendelkeznek korszerű sífelvonókkal.

Megépült a Bánkút Síklub és a Justitia Sportegyesület melegedőháza, valamint a Bánkút Síklub megépítette a melegedőházához a szállásférőhelyeket, az éttermet.

A turistaház bezárását követően a a Bánkút Síklub vette át a területgazda szerepét, és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei sporthivatalok mellett mozgósította a terület idegenforgalmának a koordinátorát, a Mátra-Bükki Intéző Bizottságot is fejlesztési céljainak elérése érdekében. Az összefogás eredményeként megépültek a sífelvonók, a Mályinkát és Bánkutat összekötő út, megoldódott a télisportlétesítmények energia és ivóvíz ellátása, valamint csatornázása és szennyvíztisztítása. A mályinkai út megépülése lehetővé tette a Bükki Nemzeti Park védett területeinek elkerülését, valamint a biztonságos személy- és autóbuszforgalmat a téli időszakban.